Sophie: Ilyen élményben még sosem volt részem. Egyik este a lakótelepen sétálgattam a mamámmal. Meleg szellő fújt és a tücskök cicipeltek. Mikor levágtuk az utat, hirtelen megtorpantam. Egy kisveréb feküdt az ösvényen szaporán szuszogott. Felemeltem, óvatosan beburkoltam egy zsebkendőbe. Kapálózni kezdett a jobb lábával, de a bal eltörött neki, és mivel még pihés volt a mellkasa, biztosra mehettem, hogy most próbálkozott először a repüléssel. Elvittük a kúthoz. Egy kis vizet locsoltam egy száraz levélre, odaraktam a csőréhez, mire inni kezdett. De nem is gondoltam volna...egyszer csak elromlott minden. Minden olyan tökéletesnek tűnt. De a nyaka elkonyult oldalra. Megnyomtam a lellkasát, nem lélegzett. Ott halt meg...a kezemben. Eltemettem, virágot is szedtem neki. Még sosem fordult velem ilyen elő.